Devizahitel tippek

A lakásvásárlási hitelek 90%-át devizában veszik fel. A devizahitel mellett szól a jelenlegi magas forint-kamatszint. Ha forintban veszünk fel hitelt fix kamattal, akkor viszont azért vállalunk kockázatot , hogyha a kamat magasan marad majd akkor is, amikor a hitelt - az eurózónához csatlakozva - átváltják euróra.

Magyarországon a túlnyomó többség forintban kapja a fizetését, addig a hitelek egyre nagyobb aránya devizahitel. Az alacsony kamatok miatt úgy néz ki, hogy jó ötlet devizában eladósodni, a kockázatokról viszont nem szabad elfeledkezni.
A többség mondhatjuk, hogy leegyszerűsítve dönt a hitelfelvételről. Egy lakás vagy egy új autó megvásárlásánál a különböző finanszírozási lehetőségek közötti választásra általában kevés időt szánnak. Miután eldöntötték, hogy mit is szeretnének megvásárolni, és ehhez nincs elegendő pénzük, akkor keresnek egy olyan hitel lehetőséget, amelyiknél a havi törlesztés valószínűleg nem okoz nagy gondot.

Mekkora a kockázat és ennek fényében lehet-e húsz évre előre tervezni?

A fő ok, amiért a többség a devizahitelt választja, hogy a havi törlesztő részletek a devizahiteleknél sokkal alacsonyabbak, mint a forinthiteleknél. Kérdés azonban, hogy hosszútávon is megéri-e devizában eladósodni, mekkora a kockázatot vállalunk egy deviza alapú hitellel?

Több tízezer forintos is lehet a különbség

A devizahitelek sokkal kedvezőbbnek tűnnek, mint a forinthitelek, viszont figyeljünk oda a plusz költségekre és kockázatokra, ha vállaljuk, hogy devizában adósodunk el. Egy nem várt költség, hogy a forintban felvett devizahitelek összegét a bank átváltja forintra. Ilyenkor deviza-vételi árfolyamot alkalmaz. Törlesztéskor azonban az ügyfél által befizetett forint összeget deviza-eladási árfolyamon számolja át a bank.
A vételi árfolyam és az eladási árfolyam közötti árfolyamkülönbség bankonként változó, tehát nem mindegy mennyit fizetünk a konverzióért. A kettő közötti különbség pedig 0,2-4 százalék is lehet. Ez azt jelenti, hogy egy tízmilliós hitelnél néhány tízezer forinttal drágább a hitel ha nem devizában, hanem forintban törlesztünk. A Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének tájékoztatása szerint a bankok ajánlataiban feltüntetett THM tartalmazza az árfolyamkülönbséget.

Devizahiteleknél kétféle kockázattal kell számolnunk. A havi részletet a kamatláb változása mellett az árfolyam változása is emelheti, illetve csökkentheti. Vagyis a devizahiteleknél nem mindegy, hogyan alakul a forint/euró, illetve a forint/svájci frank árfolyam, és a két devizánál miképp alakul az alapkamat a következő években.

Az alapkamat a múltban és a jövőben a deviza- és forinthiteleknél

A piaci elemzők és a kereskedelmi bankok véleménye megegyezik abban, hogy a forintkamatok várható csökkenése, és a devizakamatok esetleges növekedése mérsékelheti a devizahitelek előnyeit. Jelenleg az eurózónában és Svájcban is rendkívül alacsonyak a kamatok, és ezek minden valószínűség szerint emelkedni fognak a következő években.
A svájci frank esetében egy százalék körüli kamatemelés már jelentős kamatemelésnek számít. Az elmúlt évben emelkedett Svájcban a kamatláb, de ez nem jelentkezett a magyarországi hitelek kamatainál, mert azt a hozamgörbe alakulása alapján előre figyelembe vették a bankok. A piaci szereplők azzal kalkulálnak, hogy idén is lesz kamatemelés Svájcban, de ezt már bekalkulálták a mostani kamatoknál. A kockázat azért nem elhanyagolható, mert senki nem tudja megjósolni, hogy 15-20 év múlva milyen kamatokkal számolhatunk. Igaz, ez a kockázat a forinthiteleknél is fennáll, elég csak a tavaly év végi három százalékpontos emelésre gondolni.

Az árfolyamkockázat

A másik nagy kockázat a deviza árfolyamváltozásban rejlik. A néhány éve felvett devizahiteleknél ma átlagosan két-háromezer forinttal is kevesebbet kell fizetni. A most felvett hiteleknél azonban elképzelhető, hogy az erős forint pont az ellenkezőjét eredményezheti. A forint most annyira erős, hogy a lebegtetési sáv szélén áll. Ennek következtében további erősödésre nincs sok esély. A forint gyengülése viszont növelheti a havi részleteket. Kérdés, hogy mekkora növekedés éri még meg a forinthitellel szemben.
Kijelenthetjük, hogy most a devizahitelek kockázata kisebb, mint amekkora az államilag nem támogatott forint alapú hitelek és devizahitelek kamatkülönbségéből származó előny. A táblázatból is kiderül, hogy húsz százalékos forintgyengülés esetén is 5700 forinttal nő a havi részlet, és ez még így is kevesebb, mint a forinthitelekért fizetendő kamat. (Egyébként ekkora mértékű forintgyengülésnél szinte biztosra vehető a kamatemelés, tehát a forinthitelek részletei is nőnek.) Az elmúlt öt évben a svájci frank 156-175 forint között mozgott, ez öt millió forintos húsz évre felvett hitelnél háromezer forintos különbséget jelent a törlesztő részletben.

Árfolyamváltozás

A forintkamatok várható csökkenése miatt azonban hamarosan a devizahitelek elveszíthetik árelőnyüket. Új lakásoknál a forinthitelre magasabb állami kamattámogatás jár, ezért fordulhat elő, hogy az OTP Bank devizahitelét összehasonlítjuk más bank forinthitelével, akkor forintban olcsóbban vehetjük fel a hitelt.

Az euró várható bevezetése

Arra is figyeljünk a hitelfelvételnél, hogy Magyarország várhatóan előbb vagy utóbb bevezeti az eurót. Ennek következtében, hogy az euróhitelek kockázata azonnal megszűnik, mert az árfolyamrögzítés pillanatától az euró/forint árfolyam nem változhat. Megszűnnek az átváltással járó költségek is, hiszen attól kezdve euróban kell fizetni a hiteleket. Viszont más devizában veszünk fel hitelt, akkor a devizák árfolyamkockázata továbbra is fennáll.

Ezzel kapcsolatban még nem tudhatjuk előre, hogy mindez hogyan fog történni. Az egyik kérdés, hogy milyen lesz a csatlakozási árfolyam. Az árfolyamrögzítés által bekövetkezhet, hogy magasabb törlesztő részletet kell fizetni. Az árfolyamkockázatok csökkentésére a bankok lehetővé teszik, hogy a devizahiteleket átváltsák forinthitelekre. Természetesen ezt se kapjuk ingyen.

A PSZÁF szerint a forinthitelekkel is rosszul járhat aki azt választotta, mert a fix kamatozású hitelek kamata akkor is magas maradhat, ha majd a forinthitelt átváltjuk euróra (persze itt jön a képbe a hitelkiváltás, hogy egy rosszabb kamatozású hitelt kiválthatunk egy kedvezőbbre).